Telefon: 06 70 607-9548 Cím: 2040 Budaörs, Kinizsi u. 28.-al szemben

Pálmák ültetése, ápolása, teleltetése kültérben

2017. december 01
megtekintések54012
Pálmák ültetése, ápolása, teleltetése kültérben

Valóban létezhet szabad ég alá ültetett pálmafa a mi éghajlatunkon?

Hazánk éghajlata lehetőséget ad viszonylag sok olyan növény szabadföldi átteleltetésére, melyeket legtöbben cserepes, üvegházi növényeként ismernek. Érdekes és egyben fura látványt ad egy hóval borított kaktusz, jukka vagy akár egy pálmafa látványa a mi éghajlatunk alatt, de bárki könnyen megbizonyosodhat arról, hogy valóban létező és jól működő gyakorlatról van szó. A hetvenes évek első kültéri ültetései között található az a bizonyára sokak által ismert kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) is, mely a budapesti Kertészeti Egyetem budai arborétumában található. Szintén ebben az időszakban ültetett szép példányokat láthatunk még a budapesti Füvészkertben, a budapesti Állat- és Növénykert pálmaháza mögött vagy a pécsi JPTE botanikus kertjében.

  Télálló vagy fagytűrő, nem ugyanaz!
Amikor a hazai pálmatartás mikéntjét kutatjuk, érdemes megvizsgálni a növény származási helyének, valamint hazánk éghajlatának adottságait és a benne rejlő lehetőségeket. A z érintett növények közül a legtöbb olyan klímájú területen őshonos, ahol az amúgy meleg éghajlat mellett olykor előfordul az erőteljes lehűlés, vagy akár a havazás is. A Himalája 2-3000m-es magaslatain a téli időszak fagyos és havas. Az itt élő fajok, a természetes szelekció révén lassan alkalmazkodtak a szélsőséges időjárási körülményekhez, így gond nélkül elviselik akár a -20°C-ot, de egyes fajok akár az ennél hidegebbel is képesek megbirkózni. A téli csapadék szerepe azonban nem elhanyagolható, mely alapján az ilyen környezetben élő növények lehetnek télállók vagy fagytűrők. A télállók esetében a téli csapadék nem jelent problémát, de a fagytűrő növényeknél már igen, hiszen erőteljesen ronthatja fagytűrési tulajdonságaikat. A teleltetés megtervezésénél fontos szempont tehát, hogy növényünk télálló vagy fagytűrő. Hazánk éghajlata nedves kontinentális, hosszú, meleg nyarakkal és hideg, nem túl hosszú telekkel, de medence jellegénél fogva érvényesül még némi óceáni és mediterrán hatás is, melyek főleg a téli időszakban érvényesülnek. Egyes területek mikroklimatikus tényezőivel számolva a helyzet még kedvezőbbé válhat. 

  Hová ültessük a pálmát?
Ha pálmatartásra adjuk a fejünket, tudnunk kell, hogy kertben tartásra csak néhány télálló pálmafajta alkalmas. A télállónak mondható fajták, akár a -16-18Cº-os hideget is kibírják, de a mi éghajlatunkon mindenképpen felkészítést igényelnek a téli hónapokra. Ha kültérbe ültetünk, érdemes a terület minden mikroklimatikus előnyét kihasználni, mint a fekvés (dél, dél-nyugat), az épülethez való közelség, a domborzati viszonyok, valamint a városi klíma. Hazánkban leginkább a szőlőklímák felelnek meg legjobban a feltételeknek, ezen belül is az ún. szubmediterrán mikroklímájú helyek (a dél-budai dombság (a városi klíma is erősen érvényesül), a Balaton-felvidék (ezen belül is főleg a Tihanyi-fsz. és Badacsony déli lejtői), a Mecsek- és Villányi- hegységek déli lejtői). A téli fűtésnél kialakuló hőveszteség miatt az épületfal közelébe telepített növények magasabb hőmérsékleten telelhetnek át. Az egyes télálló pálmafajták sikeres hazai nevelésének feltételei között a legfontosabbak a jó vízáteresztésű talaj, déli-délnyugati napsütötte homlokzat elé ültetés, délnyugati domb- ill. hegyoldal legfeljebb 300m magasságig, a védett, városi klíma, vagy az ország délnyugati szőlőklímájú területei, vagy minden olyan klímájú hely, ahol a füge is jól terem és nem fagy el. Válasszunk szélvédett, napos helyet számára, de egy belső udvar, a ház déli oldala, vagy egy magasabb növényekkel betelepített sarok lehet a legideálisabb. Pálmánk nem fogja kedvelni a szeles magaslatokat, az erős széljárást, de ettől egy örökzöld sövény is megvédheti.

A fiatal pálma megmaradásának esélyei
A fiatal alig 1m-es növény (kétévesnél fiatalabb növény) még nem képes megbirkózni az időjárás viszontagságaival, minél idősebb növényt ültetünk ki véglegesen (négyéves koron túl), annál jobbak ez esélyei a túlélésre. A megvásárolt pálmát csak a vásárlás utáni tavaszon, a fagyok elmúltával érdemes kiültetni.

Ültetéssel, ápolással kapcsolatos tudnivalók

  •   az ültetőgödör minden irányból legyen 15-20cm-el nagyobb mint a megvásárolt növény földlabdája
  •  a gödör aljára kerüljön a pangó vizet elvezető 5-10cm vtg. kavics drén réteg , hogy pálmánk gyökere ne álljon a vízben,
  •  az agyagos talaj visszatartja a vizet, a növény lába ilyenkor gyakorlatilag a vízben ázik. Ha a talaj túl agyagos, fel kell javítani olyan mélyen amennyire csak lehet, érdemes átmeneti zónát biztosítani a jó és a rossz talaj között 
  • a fa körül "tányért" kell kialakítani, hogy locsoláskor a víz a gyökerekhez szívódjon 
  • a gyökér fagyvédelméről 20-30cm vtg. fenyőkéreg-mulcs takarással gondoskodjunk, melyet lombtakarással is kiválthatunk
  •  az ültetés utáni érdemes trágyázni/műtrágyázni
  •  a fát ne ültessük mélyebbre, mint volt, a korábbi talajvonalat a törzsön látható színkülönbség mutatja 
  • az azonos igényű növényekett ültessük egymás közelébe, amennyiben ez lehetséges a hideg anyagra, azaz készítsünk valamilyen "süveget", hogy a téli csapadék ne tudjon bejutni a hajtások közé.
  •  Idősebb példányoknál a szövetek már annyira megerősödnek és az előtörőben lévő levelek olyan szorosan állnak, hogy a csapadék már nem tud beszivárogni közéjük és kárt tenni bennük, tehát ezt a védelmet is el lehet hagyni kisebb példányok esetében
  • másik lehetőség a fa körül vezetett fóliával bélelt drótketrec, ahol a fólia és a növény közé száraz faleveleket, szorosan érdemes tömködni, majd az egészet teljesen befedni fóliával
  • télen ne locsoljuk a növényt figyeljünk arra, hogy jég lehetőleg ne rakódjon a levelek közé, mely letörheti a koronát, vagy megfagyaszthatja a pálma szívét

Milyen pálma fajok jöhetnek számításba a mi éghajlatunkon?
 A hidegtűrési határértékeket a termesztők, többféle módon adhatják meg, melynek oka lehet, az eltérő szülőktől származó magok használata vagy a növedékpálmák edzettségi foka magonckoruktól számítva. Íme egyfajta sorrendiség a télállóság szempontjából:

Rhapidophyllum hystrix


Sabal minor 

Trachycarpus takil
Rhapidophyllum hystrix (Tűpálma, ~-26 °C), lassú, bokros növekedésű, alacsony törzset és sarjakat nevelő, tenyeresen szeldelt levelű pálmafajta.
Sabal minor (Törpe kúszópálma, ~-21 °C), bokros, törzset nem fejlesztő, lassú növekedésű, mutatós tenyeresen szeldelt levelű pálmafajta.
Trachycarpus takil (Indiai kenderpálma, ~-18 - -20 °C) nemrég a Trachycarpus fortuneitől izolált önálló faj. Nagyobb termetű, levelű, akár 15-16 méteresre is megnövő, gyors növésű, valamivel jobb télállóságú fajta. Hamar elveszíti a Tr. fortuneire jellemző kenderbevonatot a törzsről (lecsupaszodik).
 A legnagyobb termetű nálunk nevelhető pálmafaj Trachycarpus fortunei Trachycarpus wagnerianus Chamaerops humilis var. cerifera Trachycarpus fortunei (Kínai kenderpálma, ~-16 - -18 °C). Az előzőhöz hasonló, de valamelyest kisebb termetű (max. 12-14 méteresre megnövő) nálunk legkönnyebben beszerezhető faj. Nálunk termést is hoz, melyből csírázóképes mag nyerhető.
 Trachycarpus wagnerianus (~-16 °C) a Trachycarpus fortuneihez hasonló, de annál jóval kisebbre növő. Mutatós leveleivel díszít.
Chamaerops humilis var. cerifera (Kék lószőrpálma) a nálunk is jól ismert Chamaerops humilisnek a marokkói Atlasz hegységből származó, hamvaskék levelű változata. Télállóságát tekintve a Trachycarpus fortuneihez hasonló, de valószínűleg az alapfajhoz hasonlóan, annál valamivel érzékenyebb a középrügye a csapadékra, ezért némi csapadékvédelmet igényel.


 Jubaea chilensis  

Jubaea chilensis (Chilei mézpálma, Chilei borpálma~-16 °C) a legjobb télállósággal rendelkező faj a szárnyasan szeldelt levelű pálmák közül. Lassú növekedésű, de idővel óriási termetűvé növekszik. Laza szerkezetű, pangó víztől mentes talajt igényel, mivel a téli csapadékra igen érzékeny.
 Chamaerops humilis (Lószőrpálma, ~-12 °C) Ez a Földközi-tenger vidékéről származó, lassan növő, idővel terebélyes fává cseperedő, az egyik legkönnyebben tartható pálmafajta. 


Chamaerops humilis

Hosszú levélnyélen ülő leveleit a leszáradás utána nyéllel együtt kell levágni.idő elmúltával 2-3 alkalommal (hetente) érdemes gombátlanító szerrel kezelni a fát, óvjuk a törzset a sérülésektől a hervadó leveleket csak akkor vágjuk le, ha már teljesen elszáradtak, ugyanis a növény roppant takarékos minden használható tápanyagot visszavon az elöregedett levelekből. A tavaszi trágyázást a fagyok elmúltával, a további trágyázást két-háromhavonta érdemes fajtától függően elvégezni (pl.: Trachycarpus : március - június - szeptember), az ajánlott műtrágyaarány: 2:1:3:1 (N:P:K:Mg), lehetőleg idővel oldódó formában ajánlott nyomelemek: S: 1-2 %, valamint Fe, Mn, Zn, Cu, B. Ebből 6.5 dkg/m2 a lombkorona alatti egész területen.

 Felkészítés a télre
 Érdemes téli védelmet biztosítani, amíg a gyökérzóna eléri az optimális méretet (kiültetés után néhány év) és növényünk is alkalmazkodik az új körülményekhez. Ezek után már csak a növény központi, ún. szívrügyét kell védeni a téli csapadéktól, mely a törzsbe szivárogva és megfagyva annak repedését is okozhatja, enyhébb időjárás esetén a bejutó nedvesség által okozott gombásodás is a növény pusztulásához vezethet. A tél közeledtével az állagmegóvás érdekében tehát van néhány fontos teendőnk: szorosan kötözzük össze a leveleket az összekötözött leveleket a pálma törzsével együtt tekerjük be nádszövettel, vagy bármilyen jól szellőző szigetelőanyaggal (itt az a cél, hogy a növény ne fülledjen be, mert a magas páratartalom kedvez a gombás megbetegedéseknek) fedjük le a növényt felülről egy műanyag cseréppel vagy vödörrel (ráhúzva a nádszövetre vagy a szigetel

 

címkék: