Telefon: 06 70 607-9548 Cím: 2040 Budaörs, Rákóczi u. 40  |  Budaörs, Kinizsi u. 1-3.

Komposztáljunk!

2019. február 04
megtekintések1145
Komposztáljunk!

 A háztartásban, és a ház körül, naponta rengeteg hulladék termelődik. Sokat sajnos nem tudunk mindent újra hasznosítani, de vannak olyanok, amelyeket igen. Ezeket a szerves, növényi hulladákokat komposztálással igen értékes anyaggá alakíthatunk át. Humuszt készíteni azonban elég időigényes, ám ha rászánjuk azt, akkor igen értékes tápanyaghoz juthatunk.

 

Hogyan fogjunk hozzá?

 Először is nézzük át, melyek azok a szerves dolgok, amelyek a komposztba kerülhetnek.
Ide sorolhatjuk, többek között:

·         tojáshéj

·         zöldségek héja, fel nem használt levele

·         gyümölcsök héja, csumája

·         kávézacc

·         kifőzött teafű

·         elhervadt virág

·         natúr, kezeletlen papír

·         haj, köröm

·         levágott fű

·         lehullott, levágott ágak, gallyak

 Főtt, sült ételmaradékot (hús, csont) ne tegyünk a komposztba, mert oda vonzza a rágcsálókat, rovarokat, és bomláskor kellemetlen szagot áraszt.

 Nagyon figyeljünk oda, hogy semmiképpen ne kerüljön a komposztba:

·         fáradt olaj

·         vegyszer, bármilyen veszélyes hulladék

·         gyertya maradék

·         pelenka

·         üveg, fém, műanyag

·         színes újságpapír

 

Prizma-, és silókomposztálás

 Prizmakomposztálásnál a hulladékot egyszerűen halmokba rakják, amelyek kb. 1,5x1,5m –esek. Ez a legegyszerűbb módja a hulladékfeldolgozásnak. Mindenképp le kell takarni vízálló, ám jól szellőző anyaggal.
 Előnye a prizmás tárolásnak, hogy könnyedén átforgatható, nem kell beruházni tároló edénybe, és egyszerűen bővíthető is.
 Hátránya, hogy nem túl dekoratív, a rágcsálók széttúrhatják, és nagyon ki van téve az időjárás viszontagságainak.

 Silókomposztálás alatt az edényes, tartályos komposztálást értjük. Ezt házilag is elkészíthetjük, a fontos az, hogy perforált legyen alulról, és szellőzzön oldalról is; valamint megfelelő méretű legyen. Készíthetjük fából, műanyagból, esetleg fémből. A fát természetesen valamilyen környezetbarát felület kezelő anyaggal le kell kezelni.

 

 A legegyszerűbb, bár kicsit költségesebb, ha készen vásárolunk tartályt, bár a beruházást kétségkívül megéri. Hátránya, hogy nehézkesebé válik a forgatás. Kb. 1-1,5m3 - es tartályt válasszunk, attól függően, hogy menyi komposzt keletkezik, egy, vagy több darabot.

 A komposztálót olyan helyre tegyük, ahol közelben van vízvételi lehetőség, hogy tudjunk megfelelően nedvesíteni. E mellett pedig fontos, hogy legyen a siló mellett elég hely a még fel nem használt hulladék tárolására.

 

  Milyen élőlények vesznek részt a komposztálás folyamatában?

 

Mikroorganizmusoktöbbnyire egy sejtből álló, szabad szemmel nem látható növények vagy állatok. Ezek olyan enzimeket választanak ki, melyek segítségével le tudják bontani a szerves anyagokat.

Gombák és enzimek: ők ketten együtt dolgoznak a cellulózhoz és a fás szárú növényekben található, ligninhez hasonló, sűrű anyagok lebontásában.

 Az egyes rovarok, férgek, giliszták szerepe igen fontos a szerves hulladékok feldolgozásában. Járataik révén a komposzt levegőztetését biztosítják, folyamatosan keverik a szerves anyagokat, tápanyagokat bocsátanak ki.

 

 A komposztálásban részt vevő élőlények életfolyamataihoz szükség van levegőre, vízre, és tápanyagra. Ezt nekünk kell megteremteni számukra, és abban az esetben sikeres lesz a komposztálás.

 Hogyan segítsem elő a komposztálást?

 A konyhai hulladékokhoz, a fűnyesedékhez ún. vázanyagot kell adnunk. Ezek lehetnek gallyak, esetleg forgács. A folyamatban aerob (oxigén jelenlétében működő) baktériumok kellenek, és a vázanyagok a levegőzést biztosítják. Ezáltal tudnak működni ezek a hasznos mikroorganizmusok.
 A nedvességre is figyelnünk kell. Akkor jó, ha annyira nedves a komposzt, mint egy szivacs. Nem csöpög, de nem is száraz. Természetesen le kell fedni a silót, hiszen az esetleges esővíz tönkre tenné a nedvesség beállításunkat.
 A bomlás következtésben az anyag összetömörödik, a levegő kiszorul, és a belsejében lévő anyag rothadásnak indul; ezért időről – időre forgatnunk kell az anyagot. Egy év alatt, nagyjából háromszor, négyszer kell átforgatni a komposztot.

 

 Az ásványianyag tartalom biztosítása céljából, alginitet, bentonitot lehet szórni a komposzthoz; amennyiben pedig túl sok savanyú anyag került bele, egy kicsit lehet meszezni azt.

 Ajánlatos továbbá komposztáló feljegyzést vezetni, hogy tudjuk, mikor, milyen anyagot tettünk bele.
  Akkor érett a komposztunk, ha szerkezete morzsalékos, szerkezete laza; színe sötétbarna; illata pedig eső utáni, ázott földszagra emlékeztet.
 Mindenképp szitáljuk át, a pajorok, és az egyéb oda nem illő anyag miatt.

 Felhasználására tavasszal, vetés előtt kerüljön sor, és semmiképp nem forgassuk mélyre a talajba; legjobb, ha a felszínen szépen elszórjuk.

 

Budaörs
2019
február 4.

Másolás a szerző engedélye nélkül tilos!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

címkék: