Telefon: 06 70 607-9548 Cím: 2040 Budaörs, Rákóczi u. 40  |  Budaörs, Kinizsi u. 1-3.

A növények tápanyag - hiánytünetei 1.

2018. szeptember 14
megtekintések1897
A növények tápanyag - hiánytünetei 1.

 A növények tápanyag utánpótlása legalább olyan fontos, mint a megfelelő öntözés. Mint tudjuk, a növények legfontosabb, ún. makro tápelemei – amelyek nagy mennyiségben szükségesek a fejlődésükhöz - a nitrogén, a foszfor, és a kálium. Fontos makroelemek még ezeken kívül a kalcium, magnézium és a kén. Ezek mellett csekélyebb mennyiségben szükségük van ún. mikroelemekre, mint például a réz, cink, vas, molibdén, mangán, bór és a kobalt.
 Nézzük meg a legfontosabb makroelemek szerepét a növények életében, és vizsgáljuk meg az esetleges hiánytüneteket!

 Nitrogén 

 A növények életében a nitrogén kiemelkedő szerepet tölt be. Legfontosabb a hajtások és a termés növekedésének szempontjából. Hiányában a hajtások növekedése nem lesz megfelelő, vagy teljesen meg is állhat. A nitrogént a növények java részt a gyökéren keresztül a talajból veszik fel ammónium-, illetve nitrát ionok formájában. A légköri, molekuláris nitrogént is képesek megkötni, és hasznosítani, de ezt mi nem tudjuk befolyásolni, ezért koncentráljunk a pótolható formára.
 Fontos megemlíteni, hogy bizonyos reakciók lejátszódása révén, minél jobb a növény többi tápelem- ellátottsága, annál könnyebben tudja felvenni, és hasznosítani a nitrogént is. Azonban, ha túlzott a nitrogén ellátás, akkor a fejlődés eltolódhat a vegetatív irányba, ezáltal pedig hátráltatni fogja a virágzást, és a termés képződést. Abban az esetben, ha bőségesen áll a növény rendelkezésére nitrogén, kevésbé fogja növeszteni a gyökérrendszerét, és inkább a hajtásokra fog koncentrálni. Viszont, ha azt vesszük észre, hogy túlságosan haragos zöld a hajtás, illetve indokolatlanuk sok, és erős hajtás növekszik, valószínűleg sok nitrogént adagoltunk. Ebben az esetben csökkentsük a tápoldatozás mértékét. Ellenkező esetben csökkent hajtásnövekedést, korai virágzást vehetünk észre, valamint a zöld állomány színe nem élénkzöld, hanem sápadt, világoszöld, sőt kritikus esetben sárga. Ekkor természetesen adagolhatunk egy picit többet a nitrogénből. 

 Kálium

 A második legfontosabb fő elem a kálium. Ez az elem a növények fiziológiai, és biokémiai szempontjából fontos. Tudnunk kell, hogy a növényi szervezeten belül nagyon mozgékony elem, és a virágok, a vegetatív növekedési szakaszban veszik fel legnagyobb mennyiségben. Azt nagyon fontos tudni, hogy a talaj savanyú kémhatása erősen gátolja a kálium felvételét. Erre figyeljünk az utánpótlásnál.
 Ez a makro elem segíti legjobban a növények vízfelételi képességét. Egy káliummal jól ellátott egyed jóval több szerves anyagot tud előállítani (fotoszintézis), mint egy kálium hiányos példány. Ezen kívül a növény teljes vízgazdálkodásának a szabályozója, tehát a párologtatás képessége és mértéke is az ellátottságtól függ. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a növényünk nem szenved kálium hiányban, akkor kevesebb öntözéssel is a megfelelő tápanyaghoz jut.
  A nitrogénnél említettük, hogy az egyes elemek hatással vannak a többi elem felvételére és hasznosulására is. a kálium ebben kulcs szerepet játszik, tehát nem elhanyagolható. E mellett, a vízháztartásra gyakorolt jótékony hatásánál fogva fokozza a növények fagytűrő képességét, valamint a kórokozókkal, és kártevőkkel szembeni ellenálló képességét is.
 A kálium hiányának tünetei: Nem okoz azonnal látható tüneteket a növényen, ún. „rejtett éhsége” van csupán. Legtöbbször jelentős terméscsökkenés figyelhető meg először. A klorózis, és a nekrózis csak később jelenik meg. Egy idő múlva már megfigyelhető levélszél – barnulás, érközi sárgulás (klorózis) az idősebb leveleken. A kálium hiányos növényen észrevehető, hogy a betegség ellenállósága csökken.

 Foszfor

 A tápelemek közül a foszfor játszik legnagyobb szerepet az élő szervezetek életében. Részt vesz a légzésben, energia közvetítő-, és átalakító folyamatokban, fontos építőeleme a sejtalkotó vegyületeknek, és energiatároló molekuláknak is, valamint a sejtek víztartó képességéért is felel.
 Fontos, hogy a növény fejlődésének kezdeti szakaszán legyen elegendő foszfor- ellátás, mert a későbbi pótlás már a hiány következményein nem tud segíteni. A termésképzésben van döntő jelentőségű szerepe, így a vegetatív szakaszban nem annyira látványos a hatása. A szaporítószervek fejlődésénél is jelen van, tehát ha hiányzik, akkor késleltetett virágzást fogunk tapasztalni.
  Hiány tünetek: Elsősorban anyagcserezavar fog fellépni a növényben. A fehérje, és cukor- és keményítő szintézis lelassul. A relatív nitrogén túlsúly miatt a növény sötétzöld színű lesz, a levélen gyakorta vöröses (antociános) elszíneződés látható. Mivel nem fejlődik kellő képpen a gyökérzet, ezért romlik a víz-, és tápanyagfelvétel. A növény nem fejlődik megfelelően, egyes töveknél a bokrosodás is csekélyebb lesz.
 A foszfor- felesleg pedig, sokszor nitrogén hiányként mutatkozik meg, ezeket a tüneteket produkálja a növény. 

 Kalcium, magnézium és kén  

A kalcium a növényben főként a hajtásokban található meg, a gyökerekben csupán egy kevés van jelen. Amennyiben a talajban több a magnézium, (savanyú talaj) növekszik a kalcium felvétele is. Ennek az elemnek főként az enzim tevékenységben van szerepe, szabályozza a légzést, és a szintetikus folyamatokat. Hiánya nem látszik minden esetben a növényeken, inkább növekedési zavarokban nyilvánul meg. 

 A magnézium a klorofill központi elem, ennek révén kulcs fontosságú szerepe van a növények életében. Hiányakor a klorofillképződés zavarának jeleként klorotikus tünetek jelennek meg a levélen. Pótlásáról mindenképpen gondoskodni kell, lehetőleg a tünetek megjelenése előtt. 

 A kén a zsírsavak szintézisében fontos, az illóolajok vegyületeinek kialakulásában is szerepet játszik. Hiányában a növények fejlődése lelassul. Hiánytünete a levelek sárgulása. 

 Sokféle hiánytünet létezik, és elég nehéz felismerni maradéktalanul. Az a legjobb, ha figyelünk az egyenletes, és nem eltúlzott műtrágyázásra. Tartsuk be az adagolást, és figyeljünk a növény által küldött jelekre is. Valamint igen fontos az egyenletes kiszórás. Pontszerű kijuttatás esetén a növény nem tudja felvenni egyenletesen a tápanyagot.

Budaörs
2018.szeptember 11. 


Szakirodalom: Tápanyaggazdálkodás Szerkesztette: Füleky György

Másolás a szerző engedéle nélkül tilos!

Deák Gabriella
kertészmérnök

címkék: