A tavaszi melegedést érezve, egyre jobban vágyunk a kertbe. Amikor pedig kijutunk, rájövünk, hogy mennyi tennivalónk van :) Lássuk a legfontosabb teendőket! A szép kert alapja a gyönyörűen ápolt pázsit. Ezt elérni nem kis munka, fenntartani pedig szintén kihívás, viszont nincs jobb annál, amikor a kerti sütögetésre hívott vendégek megdicsérik a pázsitot. Amennyiben teljesen új telepítés elé nézünk, több tényezőnek is meg kell felelni a területnek. Legelőször is, teljesen gyommentesítenünk kell. Alapos és teljes felásás után, (amely lehet kézi, és gépi egyaránt), az esetleges maradék gyökér, illetve szárdarabokat is távolítsuk el a területről. Ezután jöhet egy alapos gereblyézés. A telepítés előtt előnyös a fű számára, ha a talajt szerves trágyával dúsítjuk. Erre legalkalmasabb az érlelt szarvasmarhatrágya. Ezt vetés előtt és gyommentesítés után kell a földbe bedolgozni, ásással, vagy gereblyézéssel. A talajmunkák és a fűmag vetése között teljen el 2-3 hét. A területet a vetés előtt egy- két nappal alaposan öntözzük be, a jobb kelés érdekében!
A vetést szélcsendes időben végezzük, utána gereblyézzük be a földbe a magokat. 1 kg fűmag kb. 30- 40 m² területre elegendő, de minden típus csomagolásán rajta van az adagolás. Fontos, hogy kertünk adottságainak és igényeinknek megfelelő fűmag- keveréket válasszunk. A fűkeverékek legfőbb összetevői a következő fűfélék: Lolium perenne – Angol perje; Poa pratensis – Réti perje; Festuca rubra – Vörös csenkesz. Ezek jellemzőiknél fogva gyors növekedést, jó télállóságot, gyors újra növekedést, és kiváló taposás tűrést eredményeznek. Léteznek sport típusú fűmag keverékek, amelyek nagyobb igénybevétel esetén javasoltak; valamint szárazságtűrő, illetve árnyéktűrő keverékek. Kiváló minőségű fűmag- keverékeinkről itt tájékozódhat. Meglévő gyepünknél, amint elvirágoznak kertünk szépséges kora tavaszi hagymásai, rövidesen eljön az idő az első fűnyírásra, a gyepszellőztetésre, illetve az elhalt fűcsomók eltávolítására. Díszfüveinkről távolítsuk el az elhalt kötéseket és egyéb száraz részeket, illetve az esetleges pótlásokat is most végezzük el. Az évelők nagy részét lehet tőosztással szaporítani, ilyenkor a meglévő tövet a gyökerénél óvatosan szétválasztjuk, és így ültetjük be őket tetszés szerint. Ilyenek a pázsitviola- félék (Aubrieta), a kőtörőfű- félék (Saxifraga), illetve a sziklakerti fajták (pl.Sedum).
Elvirágzott tél végi, kora tavaszi cserjéinket vágjuk vissza – pl. Aranyvessző (Forsythia). Mivel már kellőképpen felmelegedett a talaj, megkezdhetjük a szabadgyökeres, konténeres, és földlabdás fák és cserjék kiültetését is. Ezt a műveletet egészen június elejéig végezhetjük, mert ekkor még a termesztőknél és az árudákban nem gyökeresedik le, és a gyökerek nem sérülnek felszedéskor. Ültetés előtt, ha kemény és száraz talajba ültetünk, mindenképp öntözzük be a területet 1-2 nappal a telepítés előtt. Arra a kérdésre, hogy mekkora gödör kell egy- egy növénynek, általánosságban a következő a válasz: 2 lábfejjel legyen szélesebb, mint a földlabda, mélysége pedig a földlabda magassága, + 1 ásónyom :) Ami fontos, hogy a kedvező kezdeti tápanyagellátás szempontjából érdemes a gödör aljára szarvasmarhatrágyát tenni. Ennek kijuttatásakor arra kell ügyelni, hogy közvetlenül ne érintkezzen a trágya a gyökérzettel, mert kiégetheti azt. A trágya és a gyökér közé szórjuk egy rétegnyi földet mindig, vagy alaposan összekeverve a földdel együtt juttassuk ki. Fenyőfélék ültetésekor figyeljünk arra, hogy inkább szélesebb legyen a gödör, mert ezeknek a fajtáknak a gyökere oldalirányban terjednek, inkább a felsőbb talajrétegekben. Általános szabály, hogy a gyökérzet felső része se látszódjon ki a talajból, sőt, amennyiben lehetséges, alakítsunk ki egy tányért a fa törzse körül, hogy a csapadék és az öntözővíz megfelelően be tudjon jutni a gyökerekhez. Ebben az időszakban alakíthatjuk ki virágágyásainkat is, amelyek lehetnek évelő- és egynyári ágyások.
Amennyiben a célunk az, hogy egész nyáron át virágozzon az ágyás, és ily módon legyen üde színfolt a kertben, válasszunk egynyári palántákat. Ezek mindegyike fagyérzékeny, tehát jövőre újra kell ültetni őket, de cserébe sokáig csodálhatjuk. Ebbe a csoportba tartozik a büdöske- Tagetes , amely még hasznos tagja lehet kertünknek, mert vakond- és kártevő űző képességgel rendelkezik. Ide tartozik a verbéna, hamvaska, paprikavirág, mézvirág, fukszia, álló petúnia is. Azonban az évelőágynak is megvan a maga előnye. Esetükben elkerüljük az évenkénti újra telepítést, mivel ezek fagytűrő növényekből állnak. Minden évben ugyanakkor fognak virágba borulni, és szinte mindegyik fajta, terjedő habitusú, ezért minden évben dúsabb és bővebb lesz a virágzás. Viszont az évelő növények csak 1- 1,5 hónapig virágoznak, azután csak lombozatuk díszít.
Mindegy, hogy döntünk, mindenképpen a jól végzett munka után, édes lesz a pihenés kertünkben! Budaörs 2017.április 21.
